Az 1990-es évek végén szántás közben rejtélyes kőre bukkantak. Egy markoló segítségével került napvilágra a majd 160 cm-es vésett zöldpala kő és a dűlő szélén található árokba helyezték.

Megalit 1

Kép forrása: http://muemlekem.hu/magazin/megalit_rejtelyes_veset_nok_csornay_boldizsar

Így indult útjára.

Először a kevermesi Magyar Mátyás helytörténész kertjét őrizte misztikus ábráival, majd 2007-ben a szintén kevermesi Fábián János és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze Medgyesi Pál közreműködésével az NMK Nemzeti Örökségvédelmi Központjába szállították, ahol Bóka Gergely és Gyucha Attila régészek kezdték el a kő tudományos feldolgozását.

2013-ban jelent meg a sajtóban a különleges, díszített kő híre. Ekkor már elvégezték a zöldpala kőzet elektron-mikroszondás és PGAA vizsgálatait, melyek eredménye szerint a Maros-völgy és a Déli-Kárpátok vidékét jelölték meg a valószínűsíthető forrásterületnek. A sztélét a rajta látható díszítések nyugat-európai párhuzamai alapján a magyarországi késő rézkorra, kora bronzkorra keltezték (Kr. e. 3000 körül).  A kő jelentőségét az is mutatja, hogy a zöld színű köveket a nyugat-európai megalitikus kultúrában nagy becsben tartották, pl. a leletek alapján tudjuk, hogy nyakékeket is készítettek belőlük.

Bóka Gergely tájékoztatta a sajtót:” – Az analógiák felkutatása során nem elsősorban a lelet méretei vittek minket közelebb a megoldáshoz, hanem inkább a sztélén látható díszítések és azok komplexitása. A motívumok különkülön viszonylag gyakran megtalálhatóak a NyugatEurópából ismert megalitikus műemlékeken, főleg az úgynevezett folyosós sírokon, például Newgrange, de ilyen összetett formában és részletességben csak a híres bretagnei gavrinisi sírhalomban fordulnak elő. Gavrinisban a sírhoz vezető folyosó két oldalán található tartóköveket hasonlóan díszítették, de az úgynevezett L24es kövön a kevermesihez kilencven százalékban megegyező mintakincset találtunk.”

Gavrinisi megalit                    Megalit 2

Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Gavrinis                                   Kevermesi megalit

A Bretagne-i partok mellett fekvő kis szigeten, Gavrinis-ban feltárt sírdomb belsejében, a sírkamrához vezető hosszú folyosó két oldalán ember nagyságú reliefdíszes kövek állnak. Közülük az egyiken a kevermesihez hasonló, bár más elrendezésű motívumok láthatóak. A gavrinis-i sírkamra köveinek kora ismert, a helyi újkőkor középső időszakára, Kr. e. 3500-3000 körülire keltezik a francia kutatók. Ez az időszak a Kárpát-medencében már a késő-rézkori gödörsíros-kurgán temetkezések időszakára esik.

„A kurgánok – régi magyar neve korhány – a sztyeppei népek, különösen az indoiráni népek temetkezési helyei. A kurgán a halomsír egyik fajtája, amikor egy fedett, de nem feltöltött gödörsír fölé emelnek halmot. A kurgán török-tatár eredetű orosz szó, melynek jelentése nagyjából sírhalom.”

Kurgán

Egy kurgán metszete

Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kurg%C3%A1n

A franciaországi egész köveket borító mintákhoz képest a magyarországi darabon mindössze 45×23 centiméteres részen látható ábrázolás. Mivel a minták külön-külön gyakran megtalálhatóak, a két egymástól nagy távolságban fellelt kövön látható vésetek hasonlósága lehet a véletlen műve, vagy azt az elképzelést erősíti meg, hogy létezett egy ősi egyetemes műveltség. A kutatóknak még számos kérdésre kell választ találniuk.

 

Mi lehetett a kevermesi megalit (nagyméretű kő) lehetséges funkciója, és mit jelenthetnek az ábrázolásai?

Megalit 3

Kép forrása: http://likefestoon.com/nem-keve-kove-de-szenzacios-lelet-a-kevermesi-megalit/

Ballina Dolmen

Kép forrása: http://www.voicesfromthedawn.com/ballina-dolmen/

      A Ballina Dolmen Írországban

„Dolment a Földön mindenütt lehet találni. Nevük a taol maen szóból jön, melynek jelentése kőasztal. Ezek is hatalmas méretű, néha faragott, néha eredeti formájú kövek, melyekből az ősi civilizációk valamelyike kapuszerű építményt emelt. Több elmélet is van, hogy miért hozták létre ezeket a döbbenetes építményeket: van, aki szerint a túlvilág kapujának szánták őket és vallási szertartások helyszínéül szolgáltak, van, aki úgy véli, temetkeztek alájuk, megint más templom-szerepet tulajdonít nekik és ásatásokat végez a körülötte fekvő falu megtalálására. Hatalmas számban találtak dolmeneket: egyedül Dél-Franciaországban több mint tízezer menhir és dolmen áll a mai napig!”

Klobuky Menhir

Kép forrása:  http://mibeky.blog.cz/0705/menhiry

Menhir Klobuky község közelében (Csehországban)

„A menhir egy középbreton nyelvű szó, jelentése, magas kő. Ezek olyan álló kövek, melyeken nem található írás, de amelyekről 100%-os bizonyossággal kijelenthetjük, hogy emberi alkotások. A legfrissebb kutatások alapján már 7-8000 évvel ezelőtt is emeltek ilyen kőszálakat Európa lakói, akikről alig tudunk valamit: sem a nyelvüket, sem a kultúrájukat nem ismerjük – de a menhireket hátra hagyták. Van, amelyik környékét temetkezésre használták, de van olyan hely is, ahol erre semmi bizonyíték nincs. Több mint 10.000 menhir (vagy magányos megalitként, vagy csoportosan) áll még a mai napig Európában, viszont elhelyezkedésük sűrűsége alapján arra következtetnek a szakértők, hogy annak idején több mint 50.000 menhir is állhatott Európa-szerte! A középkorban általános vélekedés volt, hogy ezeket a bibliai özönvíz által elpusztított óriások emelték. Ilyen kövek állnak Örményországban is (itt Vishapakarnak, ‘Sárkányköveknek’ nevezik őket), de Dél-Amerikában, Indiában és Iránban is találtak hasonló megaliteket.”

Maja Sztélé

http://mult-kor.hu/teljesen-ep-maja-hieroglifakat-tartak-fel-guatemalaban-20150721

Sztélé a Maja El Achiotal-i feltárási területről

„A sztélé (görög nyelven: στήλη, stēlē) faragott, vésett jelekkel vagy feliratokkal, gyakran ábrázolásokkal is ellátott nagyméretű kőtábla, kő- vagy ritkábban faoszlop, melyet többnyire emlékműnek vagy síremléknek emeltek. Gyakran egy terület határainak jelölésére, városalapítás vagy győzelmes csaták emlékének megörökítésére is használták.”

És egy érdekesség – ha összehasonlítjuk a két ábrázolást, találunk egyezést, bár évezredek teltek el a két műalkotás létrehozása között.                                                                               (A szkíta-hun-székely-magyar ÁBC betűit is vissza tudjuk követni év tízezredeken keresztül – francia és spanyol barlangok falán is felismertek már írástöredékeket.)

Pantokrátor                       Megalit 2

A Szent Korona abroncsán lévő Krisztus (Pantokrátor) kép                         A kevermesi megalit

Kevermesen szélesebb kutatásokra volna szükség, hogy kiderüljön, egyedi jelenségről van-e szó vagy egy komplexebb együttes (sír, szentély, stb.) része a vizsgált megalit. A részletek alaposabb megismerésével talán az ábrázolások értelmezése is lehetővé válna.

Gavrinis:

https://youtu.be/KImfaDrhhVk

https://youtu.be/Sh3ySUR1dN4

Forrás: http://muemlekem.hu/magazin/megalit_rejtelyes_veset_nok_csornay_boldizsar          http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.hu/2013/03/kulonleges-leletek-kevermesi-megalit.html                                                                                   http://mno.hu/szembeszed/szenzacios-leletnek-szamit-a-kevermesi-megalit-1196889#          https://hu.wikipedia.org/wiki/Kurg%C3%A1n#/media/File:Kurgan.png                        http://galaktika.hu/a-ko-titkai-a-tiz-legrejtelyesebb-es-legm  ghokkentobb-ko-oszlop-es-emlek/